RÓLUNK MEGOLDÁSOK REFERENCIÁK KAPCSOLAT  
Kik vagyunk
Fejlesztési alapelveink
Ahogy dolgozunk
Kanoa brandek
Munkatársaink
Partnereink
Vezetésfejlesztés
Kompetenciafejlesztés
Csapatfejlesztés
Értékesítés fejlesztés
Coaching
Speciális programok
Ügyfeleink
Sikertörténetek
Ajánlások
Miért a Kanoa?
Felelõsség (CSR)
Leadership Club
Elérhetõségek
Oktatási helyszín
Etikai kódex
Akkreditáció
Impresszum
Állás

Te hogy játszod?- Evolúciós kidobó

A versengés, elsõsorban etológiai és evolúciós megközelítésbõl ismert jelenség, azonban vizsgálatával számos tudományterület foglalkozik. Ahogyan az állati versengésre, úgy az emberi versengésre is igaz, bár kissé tágabb értelemben, hogy a túlélést szolgálja, amelyre genetikai örökségünk által kódolva vagyunk.

A versengés fogalma

A természetes szelekció elvérõl Darwin írt "A fajok eredete" címû mûvében, amely szerint az azonos erõforrásokat igénylõ élõlények között létért folyó küzdelem zajlik. Ennek során azok az egyedek, illetve csoportok válnak az evolúciós játszma gyõztesévé, akik a küzdelem során jobban alkalmazkodnak, és ezért több utódot hoznak létre, mint vetélytársaik. A természetes szelekció mind az állatoknál, mind az embereknél olyan viselkedések kialakulásának kedvezett, melyek megnövelhetik a túlélésért folytatott harcban és a szaporodásban való sikeresség valószínûségét.

A versengéssel kapcsolatos fejlõdéslélektani kutatások során azt figyelték meg, hogy a temperamentum, a személyiség veleszületett aspektusa a viselkedésben olyan mértékben fog manifesztálódni, amilyen mértékben a szülõk céljaihoz, értékeihez, elvárásaihoz és viselkedésstílusához illeszkedik. Ez az ötvözet adja az egyénre jellemzõ versengõ magatartást.

A versengés és a személyiség

A versengés személyen belüli megnyilvánulásának négyféle módját különböztették meg az intenzitás alapján. Ezek a kiegyensúlyozottan versengõ, a hiperversengõ, az együttmûködõ és végül az aszociális.

A kiegyensúlyozottan versengõ személyek a versengést a fejlõdésük szolgálatába képesek állítani, egészséges önbizalommal rendelkeznek, nem a nyerés, hanem a célhoz vezetõ út, a feladat megértése, megoldása, az önfelfedezés, és az önkiteljesítés számukra a legfontosabb. Gyõzni akarnak, és sikeresek szeretnének lenni, de nem mások kárára akarják véghezvinni szándékukat. Ezért közösségben is jól alkalmazkodnak, és együttmûködõen tudnak viselkedni, és esetleges kudarcaikból tanulnak, és fejlõdésüket látják benne. Ez a fajta versengési attitûd a pszichológiai felmérések eredménye szerint optimális pszichés egészséggel és kedvezõ szociális kapcsolatokkal jár együtt.

A hiperversengõ személyek ezzel szemben minden helyzetet versengésként élnek meg, és mindenáron nyerni akarnak. Mások értékeit, érdemeit lebecsülik, mindenben a legjobbak akarnak lenni, és hatalmaskodni kívánnak felettük. Az ilyen embereknek gyenge empátiás készségük van, agresszívek, fölényre törekvõek, manipulatívak, társas kapcsolataik konfliktussal terheltek és igen nárcisztikusak. A hiperversengõ személyek merevek, minden helyzetben versengõ stratégiát használnak, együttmûködésre nem tudnak átváltani a gyõzelem érdekében sem.

Az együttmûködõ karakterrel rendelkezõk szintén merevek, és mikor a helyzet szükségessé is teszi a versengést, akkor sem képesek stratégiát váltani.

Az „aszociális” emberekre hatnak a legkevésbé a szituációk versengésre vagy együttmûködésre vonatkozó hatásai, hiszen egyikkel sem rendelkeznek készség szinten.

Nem csak a személyes karakter felel a versengésért

Többek között Morton Deutsch hatására, a versengést egészen a kilencvenes évekig negatív fogalomként tartották számon, amikor is egyes kutatók egyre inkább elkezdtek annak pozitív oldalára koncentrálni. Lényeges kérdés azonban, hogy mitõl függ az, hogy a versengés egy pozitív élményekkel teli jelenség legyen, és akár személyes fejlõdésre teret adó szituációvá váljon és ne annak konfliktussal terhelt oldala kerüljön elõtérbe.

A konstruktív versengésrõl Tjosvold és munkatársai írnak bõvebben, mely szerint a versengés pozitív élményt, a teljesítmény fokozódását jelenti az egyén számára, és motiváltabbá válik, hogy a kihívásokkal szembe nézzen, illetve a versengõ felek közötti együttmûködés megerõsödik. Ahhoz, hogy a versengés konstruktív mederben maradjon, több feltételnek kell teljesülnie. Az egyik legfontosabb aspektusnak a versengés alakulásában a moralitást tekintik. Erre utal a "fair play" kifejezés is, amely egyrészt arra utal, hogy a versengõ felek között van esélyegyenlõség, emellett tisztességes eszközöket alkalmaznak a gyõzelem érdekében. Tisztességtelen eszközöknek tekinthetõ a hazugság, csalás, becsapás, korrumpálás, illetve nem beszélhetünk fair versengésrõl, amennyiben a versengésben résztvevõk erõviszonyai egyenlõtlenek.

Destruktív versengésrõl beszélünk akkor, ha a versengõ felek figyelme elsõsorban a másik személyére irányul és a gyõzelemmel annak kárát, hátrányos helyzetét kívánja elérni. Destruktívnak minõsül minden a vetélytárs fizikai vagy lelki sérelmét okozó agresszív eszköz. Ilyen eszközök alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az emberek úgy érzik egy adott területen, hogy bármennyire is igyekeznek, nem tudják elérni céljukat, nem lehetnek sikeresek. Az egyén számára ez negatív összehasonlítást jelent, amely fenyegeti az önbecsülést és irigységet kelt.

Elsõsorban a munkahelyeken alakulhat ki versengõ magatartás, amely mint a konstruktív versengés bemutatásánál láthattuk, mennyire elõnyös is lehet. Nem csak a cég, de a benne dolgozók számára is hasznos és pozitív lehetõséget biztosít. Itt kell megemlíteni, hogy a gazdasági szemponton túl, egészségügyi aspektusa sem elhanyagolható a versengésben résztvevõ felek számára, hiszen a hosszú távú kudarc a kiegyenlítetlen versengési helyzet köztudottan stresszhez, szorongáshoz és egyéb testi panaszokhoz vezethet.

A fent leírtak kiküszöbölésére, és szervezeten belüli "fair play" létrehozására számos fejlett technika és megoldás kínálkozik, ezek közül az egyik leghatékonyabb a szervezeti tréning, vagy coaching, amellyel egy szakértõ tréner segítségével könnyedén kialakíthatja cégénél a teljesítmény-hatékony és ezért hosszútávon is megtérülõ munkahelyi versenyt.

Vezetõi tudástár>>


Magyar
English
Cesky
Bulgarian
Romana
Polski
Ukranian
Serbian
Slovakian


ÚJ ÜZLETI TRENDEK
TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS
KANOA ÉRTÉKEK
NYÍLT TRÉNINGEK
LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK



Coaching és
Lelki Egészség Központ





Munkavállalói
Támogató Programok


KANOA GROUP


Telefon: (+36 1) 303 4961
1027 Budapest,
Varsányi I. u. 15.
info@kanoagroup.com




 
TRAINING
Coaching
Workshop moderáció
Tréningek
On the job
Company day
Készségfejlesztés
Prezentációtechnika
Idõgazdálkodás
Vezetõi tréningek
Projekt menedzsment
Asszertív kommunikáció
Csapatépítés
Értékesítés
Változásmenedzsment
Meeting menedzsment
Interjútechnika
Konfliktuskezelés
Önismeret
Stressz kezelés

CONSULTING
Stratégiai tanácsadás
Kutatási központ
Mystery shopping
Próbavásárlás
Fast scan diagnosztika
Szervezetállítás kiválasztás
Értékelés fejlesztés
Outplacement
Vezetõi hatékonyság
Benchmarking
Nemzetközi trendek
Ügyfélelégedettség növelés
Online próbavásárlás
Viselkedés modellezés

ASSISTANCE
Vállalati egészségprogram
EAP csomagok
Hiányzás menedzsment
Jogi assistance
Pénzügyi assistance
1life
Szervezeti egészség
Kockázat értékelés
Egészség tudatosság
Foglalkozási megbetegedések Pszichoszociális kockázatok
Munkatársi elkötelezettség
Stressz teszt
Mediációs konzultáció
Adótanácsadás