RÓLUNK
Kik vagyunk
Fejlesztési alapelveink
Ahogy dolgozunk
Kanoa brandek
Munkatársaink
Partnereink
MEGOLDÁSOK
Vezetésfejlesztés
Kompetenciafejlesztés
Csapatfejlesztés
Értékesítés fejlesztés
Coaching
Speciális programok
REFERENCIÁK
Ügyfeleink
Sikertörténetek
Ajánlások
Miért a Kanoa?
Felelõsség (CSR)
Leadership Club
KAPCSOLAT
Elérhetõségek
Oktatási helyszín
Etikai kódex
Akkreditáció
Impresszum
Állás
       

 

A munkám a szenvedélyem?

Ahogyan sok minden más, úgy a munka is válhat függõségünk tárgyává, azaz szenvedélybetegséggé. Abban az esetben, ha már nem az egészséges ambíció miatt áll kitüntetett helyen életünkben, és nem okoz kellõ örömöt a végzése, és sincs kontrollunk a munkával töltött idõ felett, akkor joggal tehetjük fel magunknak a kérdést: vajon szenvedély nálam a munka?

A munkamánia nem új jelenség, Ferenczi Sándor, a kitûnõ magyar pszichoanalitikus már 1919-ben beszámolt a "vasárnapi neurózisról", amely fejfájással, rosszkedvvel, hányingerrel járt olyan betegeknél, akik hétvégeken munkaelvonási tünetektõl szenvedtek. 1971-ben az amerikai Wayne Oates a jelenséget "workaholismusnak" nevezte el, mivel úgy vélte, hogy a munkától való függõség sokban emlékeztet az alkoholizmus problémájára.

A munkamánia keletkezésének menete, viselkedésmintái és függõségének jellegzetességei éppen ugyanolyanok, mint akármelyik más szenvedélybetegségé. Azok az emberek tartoznak ide, akik gyakran sokáig dolgoznak, és sokkal több idõt töltenek a munkahelyükön, mint amennyit az igazából megkíván, már nem egyszerûen szeretnek dolgozni, hanem csak állandó hajtás mellett érzik jól magukat. Legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig "teljesítenek", és csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld. Naponta rendszeresen legalább 10-12 órát dolgoznak, nem tartanak pihenõket, nehezen tudják otthagyni a munkát, idegesek, ha nem dolgozhatnak, a pihenés óráiban is feszültek, csak a munkájukra gondolnak. A munkát mindennél fontosabbnak tartják, a család, a hobbi, sõt még a saját egészségük is csak ezután következhet. Jellemzõ rájuk az állandó szorongás, a félelem attól, hogy elvesztik a kontrollt, és a dolgok kicsúszhatnak ellenõrzésük alól.

A munkamániást a társadalom kevésbé tekinti betegnek, a sokat dolgozó ember társadalmi presztízse viszonylag magas, ráadásul a munkamániások sokszor a jól keresõ, magas pozíciót betöltõk közé tartoznak, ami miatt a siker és hatékonyság kulcstényezõjének éppen a túlzásba vitt munkát tartják.

Természetesen vannak helyzetek, amikor egy-egy határidõs munka feszített tempót kíván, ám ezek mindenképpen periodikusak, nem állandó jellegûek. A munkamániás folyamatosan úgy érzi, nincs megállás, mindenképpen többet és jobban akar mindent elvégezni és legtöbbször egyedül. Kényszeresen csinálja azt, amit csinál, és már képtelen élvezni annak eredményét.

Ez a jelenség leginkább a férfiakat sújtja, ami abból következik, hogy a társadalmi munkamegosztás ugyan jócskán változott az elmúlt évtizedekben, a társadalmi szerepek azonban alig. A nõ feladata mindmáig az, hogy összetartsa a családot, megteremtse az otthont. Számukra nem felmentés és nem menekülési terep a munka, pontosabban a munkahely. És ha "kicsúszik" alóluk a keresõ tevékenység, ez nem feltétlenül jár együtt a társadalmi presztízs elvesztésével, ellentétben a férfiakkal. A munkamániás mindig ideológiát teremt a saját szenvedélybetegségére: meg kell élnie, mi lenne különben a családjával.

A pszichiáterek szerint ezek kifogások azok számára, akik nem tudnak rendet teremteni önmagukban. Õk - az ember természetébõl fakadó - belsõ rendre való törekvést kívülre helyezik. A munka erre jó terep. Adottak az erõviszonyok, többnyire egyértelmûek a követelmények, a teljesítmény megítélése. Világos, hogy mi a siker és mi a kudarc, ehhez képest lehet teljesíteni, túlteljesíteni. A munkában többnyire gyorsabb az eredmény, kézzelfoghatóbb a siker, mint a privát szférában. Ha egy munkamániástól megkérdezzük, hogy mi lenne akkor, ha nem kéne ennyit dolgoznia, legnagyobb megdöbbenésére szembesülhet azzal, hogy például mennyire nem képes intim viszonyban lenni a családjával, vagy a környezetével, s ezért menekül a munkába.

Ráadásul a módszert, amivel az egyén eléri a munkában a sikert, kiterjeszti az élet minden területére, hiszen ez az, amivel tapasztalatai szerint a leghatékonyabban "üzemel". Így lesz siker a férfiak számára a skalpvadászat a házasság helyett, vagy keresik éppen harmadik, negyedik, ötödik házasságukban életük társát. Azért is van ilyenkor szükség szakember segítségére, mert az a típusú személyiség, aki valamely szenvedély rabja, és mégis sikerül leszoknia róla, gyakran "átvált" egy másik szenvedélyre. Azaz lehet, hogy legyõzi a munkamániáját, de rabja lesz másnak, pl. nagyon sokat fog sportolni.

Vezetõi tudástár>>

   

Kanoa tények

Tréningek és projektek 8 országban

Nemzetközi
tapasztalattal
rendelkezõ, magyar és külföldi tanácsadók

Több, mint száz
különbözõ
szolgáltatás és
program

Kiterjedt nemzetközi
szakmai háttér

Akkreditált intézmény
és programok

Eddig több, mint
tizenötezer
munkavállaló képzése
és fejlesztése
 
TRAINING
Coaching
Workshop moderáció
Tréningek
On the job
Company day
Készségfejlesztés
Prezentációtechnika
Idõgazdálkodás
Vezetõi tréningek
Projekt menedzsment
Asszertív kommunikáció
Csapatépítés
Értékesítés
Változásmenedzsment
Meeting menedzsment
Interjútechnika
Konfliktuskezelés
Önismeret
Stressz kezelés

CONSULTING
Stratégiai tanácsadás
Kutatási központ
Mystery shopping
Próbavásárlás
Fast scan diagnosztika
Szervezetállítás kiválasztás
Értékelés fejlesztés
Outplacement
Vezetõi hatékonyság
Benchmarking
Nemzetközi trendek
Ügyfélelégedettség növelés
Online próbavásárlás
Viselkedés modellezés

ASSISTANCE
Vállalati egészségprogram
EAP csomagok
Hiányzás menedzsment
Jogi assistance
Pénzügyi assistance
1life
Szervezeti egészség
Kockázat értékelés
Egészség tudatosság
Foglalkozási megbetegedések Pszichoszociális kockázatok
Munkatársi elkötelezettség
Stressz teszt
Mediációs konzultáció
Adótanácsadás

KANOA CORPORATION
Telefon:
(+36 1) 303 4961
1082 Budapest,
Kisfaludy u. 40.
info@kanoa.hu


IN ENGLISH